Digitális Témahét!

 

 

TÉMANAP: KLASSZIKUS – (S)SOK  AZ ISKOLÁBAN

A témahét tartalmi elemeit a klasszikusok kifejezés köré építettük fel. Különböző tantárgyaknál törekedtünk arra, hogy a felhasznált digitális technika változatos legyen, ne váljon unalmassá a gyerekek számára. A helyszínek változtatása is erre szolgált.

A témahét keretein belül az 5-6. évfolyam számára rendhagyó irodalomórát tartottunk a színházteremben. A tanóra céljaként a klasszikus szó jelentésének megfogalmazását, elhelyezését a különböző művészeti ágakban, végül pedig a klasszikus irodalom és a klasszikus regények feltérképezését tűztük ki. Ebben rendelkezésünkre állt a két évfolyamot befogadó kényelmes színházterem és modern kivetítő- és hangrendszer. Nagy feladatnak éreztük a 150 főnyi diákság lekötését, úgy, hogy a digitális technika interaktív oldalát a nagy létszám miatt nem igazán tudtuk kihasználni. Igyekeztünk a hang-, a kép- és a videotechnika mindegyikét beépíteni az órába, valamint a ráhangolódás, jelentésteremtés és reflexió mindhárom szintjét megteremteni. A projekt első részében egy PowerPoint prezentációt tartottunk a gyerekeknek. Előzetes feladatként felmérést készítettünk a diákok körében a klasszikus szó jelentéséről, az eredményeket pedig nyolcadikos diákok segítségével egy videóban foglaltuk össze, felmértük, szerintük melyek Magyarország legolvasottabb magyar regényei, valamint egy osztállyal feldolgoztuk Italo Calvino klasszikus könyvekről szóló tanulmányát, és ezt is videó felvételen rögzítettük. Prezentációnkat a diákok „klasszikus” fogalmára építettük. Válogatást mutattunk be klasszikus festményekből, épületekből, zeneművekből, mesékből, divatból. A különböző alkotásokat kérdezz-felelek formájában ismertettük fel a tanulókkal. Emellett a diákokkal készített videókat is bemutattuk. A felmérések eredményét diagramokon szemléltettük, a „nyertes” regényeket felelevenítettük hang, kép és videó formájában. Felsőbb két évfolyamunkon, kiválasztottuk a gyerekek számára leginkább érthető, érdeklődést felkeltő, elgondolkodtató, ismereteket közlő, átadó, érzelmileg is feldolgozható műveket, megadtuk a szempontokat, majd a gyerekek feladata az volt, hogy ezeknek megfelelően készítsenek otthon önállóan kiselőadásokat az általuk kiválasztott műből, szerzőből. Természetesen digitális eszközöket használva. Az önálló munka célja az volt, hogy célirányosan keresgéljenek, böngészgessenek a neten, ássák bele magukat a témába, szerezzenek észrevétlenül új ismereteket, gyarapítsák a már meglévőket. Gyakorolják a sok információ közül kiválasztani a fontosat, érdekeset, egyéniségüknek, érdeklődésüknek megfelelő munkát alkossanak. S persze, készüljenek fel arra, hogy mindezt több osztálynyi gyereknek adják majd elő. A különböző munkafolyamatokat kontrolláltuk, javaslatokkal, ötletekkel segítettük az előadások megvalósulását. A humán munkaközösség által javasolt és megbeszélt téma alapján az irodalom óra feladata a II. világháború irodalmának klasszikusait egy kicsit közelebb hozni diákjainkhoz. Általános iskolában inkább érintőlegesen foglalkozunk e kor irodalmával, Radnóti versei segítségével pillantunk csak bele a témába. Pedig nincs olyan területe a művészeteknek, melyet ne érintett volna meg ez az időszak. Különösen a zsidóüldözés témája emelkedik ki, hat még mindig a mai emberre, kerül feldolgozásra a mai napig. A téma komolyságát tekintve elsősorban olyan műveket próbáltunk választani, mely a gyerek szemszögéből láttatja az eseményeket, s a maga egyszerű, de őszinte módján mutatja be a XXI. század gyermekének milyen más volt az a gyermekkor, ha volt, s miért nem volt sokuknak, mert elvették tőlük. A választott művek másik csoportjába pedig olyan szerzők alkotásai kerültek, akik magyarként kimagasló képviselői hazánknak az irodalom, film területén. Az irodalom szoros kapcsolatban áll más művészeti területekkel, így természetes volt, hogy ezen az órán kapott helyet a filmművészet és a zene néhány klasszikus gyöngyszeme is.

Idegen nyelvből (angol és német), Kosztolányi 10 legszebb magyar szavát használtuk a gyerekek nyelvi készségének fejlesztésére.  A szavak feldolgozására, a digitális világot hívtuk segítségül, előkerültek videoklipek, versrészletek, képek, ábrák, melyek bőséges szókincset adtak a szavak értelmezéséhez. Ehhez társult angolból a kvíz jelleg. Előzetesen a felső tagozatban szavazást indítottunk az általuk legszebbnek vélt angol és német szavakról, melyet összehasonlítottunk Kosztolányi szavaival.

Történelem tantárgyból két különböző jellegű foglalkozással készültünk. A kisebbek a mozi/film segítségével ismerték meg a klasszikus várháborúk korát, digitális anyagok, klasszikus magyar filmek és animációk színesítették az órát, az alapot a hatodikosok által elkészített anyagok képezték. A nagyobbaknál előadásokkal készültek diákjaink, itt a téma a huszadik század klasszikus háborúja, a II. világháború volt, megelevenedtek a „D” nap legfontosabb részletei.

Nagy sikert arattak testnevelés óráink is, ahol az ókori Görögország elevenedett meg, a klasszikus olimpiai játékok programjával. Előbb elméleti síkon ismerkedhettek meg a versenyszámokkal a gyerekek, majd gyakorlatban is kipróbálhatták azokat a testnevelőink által megálmodott pályán. Volt itt pankráció, ökölvívás, stadionfutás és kocsiverseny is. Eskütétellel kezdődött az „olimpia”, majd a győztesek fejére a babérkoszorú is felkerült.

A projektben résztvevők: Molnár-Kármán Katalin, Czékus Anita, Árkiné Göncz Irén, Fogarasiné Markstein Beáta, Lukács-Múzs Mary, Polgárdi Péter, Kókánné Stefkó Mária, Lukács Csaba, Balog Miroszláva, Hankó Sándor, Estók László, Kulhavi-Lestár Viktória, Perákné Rozgonyi Anita

Segítők: Bálint Levente, Czibi Péter, Sándor Zoltán

A Föld

 

A felső tagozat reál munkaközösségének Föld című projektjében a 8. évfolyamos tanulók vettek részt.

A projekt célja a digitális készségek fejlesztésén túl, a Föld, mint bolygó minél több szempont szerinti vizsgálata, bemutatása. A tanórákon többek között használtunk interaktív táblát, Mozabook képeket, Mozabook videókat, Mozabook 3D modelleket, PowerPoint bemutatókat, 3ds Max 2017 tervezőprogramot, Google Earth programot.

A hét zárásaként a tanulók párokban készítettek el egy-egy bemutatót a tanultakból.

A földrajz óra célja a tantárgyi kapcsolatokkal együtt a Föld, mint bolygó bemutatása volt digitális módszerekkel. A gyerekek megtanulták a kontinensek kialakulását, a szárazföldi felszínformák képződését, valamint a hegységképződést. Ezen folyamatok digitális formában 3D-s animációk segítségével kerültek szemléltetésre. A folyamatokat többször ismételték, lerajzolták, a végén képek segítségével szemléltették.

A technika órán a diákok a jól bevált rajzpapír és ceruza helyett, a 3ds Max 2017 tervezőprogram segítségével egy háromdimenziós földgömböt terveztek és rajzoltak. Ezt követően megtervezték és megrajzolták a Föld Nap körüli pályáját, majd a két rajzobjektum segítségével animációt készítettek, amely modellezte a Föld Nap körüli pályamozgását.

Az informatika órán a diákok a Földet körülölelő számítógépes hálózat, az Internet kialakulásával és fejlődésével kapcsolatos rövid kisfilm megtekintése és megbeszélése alapján, illetve az internetről letöltött, az internetről, mint globális hálózatról szóló PDF formátumú cikk alapján összeállítottak egy prezentációt.

A prezentáció összeállításához a témával kapcsolatos képeket és szövegrészeket keresték a különféle internetes kulcsszavak alapján: Szputnyik, ARPANET, e-mail, hálózat, TCP/IP, Domain, World Wide Web, IRC, Netscape, Google. Az elkészített prezentációt (PPT) végül elmentették, és csatolt fájlként egy megadott e-mail címre küldték a G-mail levelezőrendszere segítségével.

Biológia óra: az ember fajtái (nagyrasszok) és elterjedésük a Földön. Azért erre a témára esett a választás, mert az emberiség elterjedése rendkívül érdekes kérdés, ámbár több éve kikerült az általános iskolai biológia tantárgy tematikájából, így az óra ebből a szempontból hiánypótlónak volt mondható.

A tanulók egy rendkívül színesre sikeredett, látványos képanyaggal kiegészített gondolatindító, összefüggéseket megláttató prezentációt hallgathattak meg, melynek végén önálló feladatokat kaptak.

            Fizika óra: A magnetoszféra. A tanórán a Földünkkel kapcsolatosan új ismeretek elsajátítása volt a cél, különös tekintettel a földi mágneses mező működési mechanizmusára, szerepére és a földi életre való hatásaira. A Földön tapasztalható sarki fény jelenségének magyarázatát keresték, kitekintettek a naprendszerünkbe. Az órát még érdekesebbé tették az interaktív táblára készített 3D animációk, modellek, játékos feladatok és képes illusztrációk, illetve több feladatnál a diákok maguk is használhatták az interaktív táblát.

A kémia órákon a nyolcadikos osztályok a levegő összetételével foglalkoztak, illetve arra a kérdésre keresték a választ, hogy MIT TESZÜNK és MIT TEHETÜNK a globális felmelegedés és a környezetszennyezés ellen. A levegő összetevőit, azok keletkezését és jelentőségüket egy ppt bemutatóval szemléltették. Rövid kisfilmek megtekintése után megbeszélték az üvegházhatás kialakulását, a globális felmelegedés okait és a savas eső keletkezését. Az órán egy 2050-ből tudósító időjárásjelentést is megnéztek.

Matematika órán a Google Earth program segítségével megmértük az Egyenlítőt és a greenwichi délkört. A kapott adatokból meghatároztuk az egyenlítői és a sarki sugarat, majd kiszámoltuk a Föld felszínét és térfogatát. A Föld tömegének kiolvasásakor átismételtük a nagyon nagy számokat (illetve a normálalakot). Érdekességképpen visszatekintettünk az ókorra, Eratoszthenész és Thalész számításaira, amit a Geomatech és Geogebra oldalak interaktív ábráival szemléltettünk. Az óra végén lehetőség volt a Google Earth egyéb funkcióinak megismerésére, kipróbálására; illetve zárásként megnéztünk egy rövid filmet a Napnál is nagyobb csillagok méretéről.

A projektben résztvevők: Ari Ferenc, Bálint Levente, Bancsiné Kiss Zsuzsanna, Hornyanné Huszkó Ildikó, Papp Gyöngyvér, Rigó Éva, Szabó Józsefné, Szabó Péterné