A zene világnapja
Iskolánkban szeptember 30-án, pénteken, ünnepeltük a zene világnapját. A közös énekléstől (amelyet a felsőben a kőparkban tartottunk volna, a kicsiknél pedig az udvaron) az eső sem vette el a kedvünket, az aulában kezdtünk rá a magyar népdalokra, musicalrészletekre, gyerekdalokra, afrikai énekekre. Természetesen a felsőben és az alsóban mindkét énekkar aktív szerepet vállalt, ők adták a szilárd alapját az énekeknek.
Azt gondolom, hogy fantasztikus élmény volt mindannyiunk számára együtt látni ennyi gyereket, akik szívből, őszinte lelkesedéssel énekelnek. Újra és újra megnéztem az elkészült videót, és meghat az a csoda, amit a zene ad nekünk. Amikor azt hisszük, hogy nincs remény, mert nehézségek vannak, járvány, háború, amikor aggódnak az idősebbek, hogy a következő generáció nem viszi tovább az értékeket, akkor a zene utat tör, életet visz oda, ahol hamvakat találunk, vizet fakaszt a sivatagban, remény ad, amikor már azt hisszük, minden elveszett.
Hálásan köszönöm a segítséget kollégáimnak: Fazekas Rékának, Bakondi Katalinnak, akik a felsőben segítettek betanítani a dalokat, és Ozsváth Hildának, aki a kicsiknél összefogta a daltanítást, és persze az alsós tanítóknak, a pedagógiai asszisztenseknek, a technikai személyzetnek, hogy mindez létrejöhetett, óriási háttérmunka volt mögötte.
Írta: Kiss Beáta
Szigetszentmiklós, 2022. október 1.
